A helyzet az, hogy elég sokszor felmerül mostanában az a nézet, hogy „minek szoftverfejlesztést tanulni, úgyis itt az AI, az majd mindent megold”. Nos, mostanában vállalok programozós projekteket is, jót tesz, ha az oktatás mellett elmerülök a fejlesztés dzsungelében is. És ebben az őserdőben jelent meg az új lakó: az AI. Persze ki így, ki úgy viseltetik iránta, de az az igazság, hogy egy picit minden, és mindenki megfagyott, próbálják (próbáljuk) kitalálni, hogy mire is lesz ez jó, hogyan változtatja meg a szoftverfejlesztés menetét. Jelenleg napi szinten használunk AI eszközöket a fejlesztéshez… és persze óriási tapasztalata ebben még senkinek nincs – nem is nagyon lehet -, de pár dolog már ennyi idő alatt is kirajzolódik:

1. Anélkül, hogy tudnád, mit csinálsz, az AI nem fog segíteni, sőt, bevisz az erdő mélyére, és kis túlzással sosem enged ki onnan. Legjobb, ha úgy használod, hogy te is felkészült vagy, és meg tudnád csinálni, amit ez az eszköz megold, csak ha kiadod az ukázt, akkor talán (mondom TALÁN!) gyorsabban végeztek.
2. Pontról pontra ellenőrizni kell. Ha kiadod a kezedből az irányítást: véged! Elvesztél. Egy pillanatra nem figyelsz oda, és az erdő mélyén találod magad, mindenféle remény nélkül arra, hogy valaha kitalálj.
3. Elhiteti veled, hogy bármit meg tudsz csinálni, de valójában legalább olyan nehéz egy feladatot jól megoldani, mint eddig. Csak eddig kijelöltük a célt, és lassan, de biztosan haladtunk felé, most meg mintha egy flipperen próbálnánk lejutni a két kar közé. Hányszor sóhajtott fel valamelyikünk az elmúlt hónapokban: „Bárcsak kézzel kezdtük volna el megírni! Már tuti készen lennénk!”
4. Fontos, hogy mindent nagyon pontosan írj le! Eddig is az volt, a szoftverfejlesztők híresek voltak arról, hogy pontosan fogalmaznak. De itt most még könnyebben félremegy egy rossz fogalmazás miatt, mint korábban, amikor arcodba ordított a fordító, hogy „szintaktikai hiba a 213. sorban!”

Ha minden jól megy, akkor hamarosan ez az eszköz is „beárazódik”, megtalálja a helyét a fejlesztési folyamatban, a fejlesztők hozzáidomulnak, megértik, mik a képességei, és hol visz el félre nagyon csúnyán. A menedzserek is megértik, hogy ez sem a következő varázsszer, amit csak megisznak, és minden probléma megoldódik. És akkor többé-kevésbé visszarendeződik az élet.
Csakhogy. Közben leállt a piac, és szépen lassan azok, akik eddig az IT-ban látták a jövőjüket, máshova sodródnak.
Amit én vízionálok, az az, hogy amikor a rózsaszín álomnak végeszakad, még sokkal több fejlesztőre lesz szükség, mint eddig: nemcsak az új szoftverek fejlesztéséhez, hanem a „régi”, AI által összekutyult borzalmak helyrerakásához is.
Te pedig pont jó időpillanatban kezdenél bele: Megtanulni programozni nem két perc. Hónapok, néha akár egy-két év, mire meglesz a bázistudás. De ha jól számítok, mire odaérsz, addigra már újra visszatér a korábban látottnál is brutálisabb szakemberhiány. (lásd még: vibe coding cleanup specialist)…

Dani